Délután*-* elnemtudom most mondani mit érzek...(L):/:)

Az úgy volt hogy felmentünk 3an a pályára...és ahogy megláttam már kerülgetett a sírás...és akkor odajött hogy Ő akkor most menne hát jó mondom gyere ki kísérlek és mondta hogy beszélgessünk mert sehova nem megy addig...és beszélgettünk nagyon nagyon sokáááig annyira de annyira köszönök mindent neked Tibikeee el nem tudom mondani hogy megkönnyítetted ezt nekem és ahogy értettem magadnak is;) / hoszzú 6 évet raboltunk egymás életéből...:)kisebb-nagyobb harag tartásokkal de ezt a mai dolgot álmomba nem gondoltam volna...nemhiába ti Hefflerek tudtok meglepetést okozni...ŁŁ*-*Hefi soha de nem felejtelek el*-*ŁŁ sok sok emlék mely tőled volt széép(L)

Na azthiszem ennyi jár neki meg nekem is;) aztán mamánál voltunk majd hazajöttem...és még mindig nagyokat sóhajtok szárnyal a lélek de a szív el szorul...

Ma már semerre max egy pici BbbbbŁ lesz az éjjel mint mostanába mindig..

Sziiiasztooooook